Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02266/2015
Első irat érkezett: 07/23/2015
.
Az ügy tárgya: A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 71. § (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (bíróvizsgálat szabályai)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/28/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 71. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó - aki bírói szolgálati jogviszonyban áll - bíróvizsgálatával kapcsolatban jogorvoslattal élt, amely kérelmében az értékelés és annak indokolása megváltoztatását kérte, valamint - az eljárási hibákra hivatkozva - az eljárás megszüntetését és új értékelés elrendelését. Az elsőfokon eljárt szolgálati bíróság az indítványozó által kezdeményezett eljárást megszüntette és munkájának új értékelését rendelte el. Az indítványozó fellebbezésében az indokolás módosítását és további jogsértések megállapításával annak kiegészítését kérte, a másodfokon eljárt bíróság azonban az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az indítványozó bíró szerint a hivatkozott rendelkezés - amely a vizsgálatot szabályozza - sérti a bírói függetlenséget [26. cikk (1) bekezdés], mivel egy olyan vizsgálatot tesz lehetővé, amely nem objektív, hosszú ideig elhúzódik, sérti a bíró személyes integritását, védekezésre kényszeríti, bizonytalanságban tartja, tartósan akadályozza a munkavégzésben és hátráltatja a karrierjét. .
.
Támadott jogi aktus:
    a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 71. § (2) bekezdés
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
26. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2266_0_2015_inditvany_anonimizált.pdfIV_2266_0_2015_inditvany_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3029/2016. (II. 23.) AB végzés
    .
    Az ABH 2016 tárgymutatója: Alaptörvényben biztosított jog sérelme (mint az alkotmányjogi panasz feltétele); alkotmányjogi panasz és a jogsérelem
    .
    A határozat kelte: Budapest, 02/16/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.02.09 8:30:00 1. öttagú tanács
    2016.02.16 8:30:00 1. öttagú tanács

    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 71. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.
      [2] Az indítványozó az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének c) pontja és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése alapján fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 71. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, mivel az indítványozó álláspontja szerint a hivatkozott jogszabályi rendelkezés sérti az Alaptörvénynek a bírói függetlenségre vonatkozó rendelkezését [26. cikk (1) bekezdés]. Az indítványozó továbbá indítványában másodlagosan kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítson meg jogalkotói mulasztással elkövetett alaptörvény-ellenességet, vagy mondjon ki alkotmányos követelményt a támadott jogszabályi rendelkezés alkalmazása tekintetében.

      [3] 1.1. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésének előzménye az volt, hogy az indítványozó – aki törvényszéki bíróként bírói szolgálati jogviszonyban áll – a bíróvizsgálatával kapcsolatban jogorvoslati kérelemmel élt.
      [4] Az indítványozó, mint határozott időre kinevezett bíró ún. soros értékelésére 2005. évet követően 2013-ban került sor. A bírói vizsgálatot a Törvényszék elnöke 2013. február 25. napján rendelte el. A Törvényszék elnöke 2014. január 16. napján – a vizsgált ügyek hibás kiválasztása miatt – a vizsgálat részleges megismétlését rendelte el.
      [5] A vizsgálatot végző kollégiumvezető 2014. január 31-én arról tájékoztatta a Törvényszék elnökét, hogy a bíró (az indítványozó) ismételt vizsgálatát a számba jövő bírák nem vállalják, és ő maga sem vállalja, elfogultság miatt. A Törvényszék elnöke ismételt megkeresése nyomán „végül mégis” a kollégiumvezető folytatta le a megismételt vizsgálatot. Az indítványozó alkalmas minősítést kapott, amellyel szemben jogorvoslati kérelmet nyújtott be. Kérelmében az értékelés eredményének megváltoztatását valamint eljárási szabálysértések miatt a vizsgálat teljes megismétlését kérte. Indítványozta továbbá, hogy a szolgálati bíróság a Bjt. 71. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve forduljon az Alkotmánybírósághoz.
      [6] A Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság a 2015. január 23. napján kelt SZÉ.3/14/2014. számú határozatával a bíróval szemben kezdeményezett eljárást megszüntette és a bíró munkájának új értékelését rendelte el. A határozat indokolása szerint a vizsgálat során eljárási szabálysértések történtek. Ezek közül az egyik – az indítványozó megítélése szerint egyben a legjelentősebb – szabálysértés, hogy a vizsgáló az elfogultsága miatt nem járhatott volna el az ügyben.
      [7] Az elsőfokú határozat ellen az indítványozó és a Törvényszék elnöke is fellebbezést terjesztett elő.
      [8] A Törvényszék elnöke a fellebbezésében az első fokú határozat megváltoztatását és a bíró jogorvoslati kérelmének elutasítását kérte.
      [9] Az indítványozó a fellebbezésében elsősorban a határozat helybenhagyását indítványozta, az indokolás kiegészítése mellett. Másodsorban a határozat hatályon kívül helyezését indítványozta, az elsőfokú eljárásban észlelt eljárási szabálytalanságok miatt. Harmadsorban kérte a határozat megváltoztatását, az eredeti jogorvoslati kérelmemnek megfelelően az értékelés módosítását igényelve. Hangsúlyozva, hogy az elfogult kollégiumvezetőnek a vizsgálati folyamatból való teljes kizárására nem kerülhet sor, ismételten indítványozta, hogy a (másodfokú) szolgálati bíróság a Bjt. 71. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában forduljon az Alkotmánybírósághoz.
      [10] A Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság a 2015. április 10. napján kelt SzfÉ.4/2015/6. számú határozatával az elsőfokú szolgálati bíróság határozatát – „az indokolás kisebb módosításával” – helybenhagyta.
      [11] A másodfokú szolgálati bíróság a határozata indokolásában többek között rámutatott, hogy „a bíró és a bírósági vezető munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól” szóló 4/2011. OIT szabályzat 1. § (2) bekezdése értelmében a megyei, az ítélőtáblai, a legfelsőbb bírósági bíró vagy tanácselnök vizsgálatára – amennyiben azt nem a kollégiumvezető végzi, lehetőség szerint – az adott bíróságnak a vizsgálat lefolytatásához szükséges szakismerettel rendelkező kollégiumvezető-helyettesét, tanácselnökét, csoportvezető bíráját célszerű kijelölni. Amennyiben a kijelölésének akadálya van, a kollégiumvezető a vizsgálat elvégzésére – az érintett bíróság elnökének egyetértésével – a vizsgált bíró szolgálati helyével azonos szintű másik bíróság kollégiumvezetőjét is kijelölheti. A vizsgáló költségeit a vizsgálattal érintett bíróság viseli. Ez a rendelkezés – a másodfokú szolgálati bíróság álláspontja szerint – a kollégiumvezető elfogultsága esetén is alkalmazható; az új vizsgáló személyének kiválasztásában ekkor valóban részt vesz az elfogult kollégiumvezető, de csak „adminisztratív jelleggel”.

      [12] 2. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés, amelynek értelmében az értékelést megalapozó vizsgálatot a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető – nem értve ez alatt a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetőjét – vagy az általa kijelölt bíró folytatja le, sérti az Alaptörvény által is védett bírói függetlenséget [26. cikk (1) bekezdés].
      [13] Az indítványozó hangsúlyozta, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés, mivel egy olyan vizsgálatot tesz lehetővé, amely nem objektív, hosszú ideig elhúzódik, sérti a bíró személyes integritását, védekezésre kényszeríti, bizonytalanságban tartja, tartósan akadályozza a munkavégzésben és hátráltatja a karrierjét, sérti a bírói függetlenséget.

      [14] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
      [15] Ennek során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a panasz nem fogadható be.

      [16] 3.1. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint: „[a]z Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.”
      [17] Az Abtv. 51. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az Alaptörvény, valamint e törvény szerint arra jogosult indítványa alapján jár el.
      [18] Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) pontja alapján a kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza.
      [19] Az Abtv. 52. § (4) bekezdése értelmében az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia.
      [20] Az indítványozó álláspontja szerint: „[a]z ügy jelentőségét alkotmányjogi szempontból az adja, hogy a bíróvizsgálat elvégzése bizonyos időszakonként kötelező, a vizsgálat eredménye pedig akár a bírói tisztség megszűnéséhez is vezethet.”
      [21] Az alkotmányjogi panasz alapján az indítványozó maga is egy jövőbeli jogsérelemtől tartva terjesztette elő az indítványát, azaz a vélt jogsérelem (még) nem következett be. Ugyanakkor az Abtv. 26. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti alkotmányjogi panasszal csak abban az esetben lehet élni, ha a jogsérelem már bekövetkezett. Az indítvány tehát nem felel meg maradéktalanul a törvényi követelmények mindegyikének.

      [22] 3.2. Az Abtv. 24. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját. Ezen ún. utólagos absztrakt normakontroll eljárás lefolytatására azonban a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére van csak lehetőség.

      [23] 3.3. Az indítványozó az Alaptörvényben biztosított jogának jövőbeli, lehetséges sérelmére tekintettel indítványozta a támadott jogszabályi rendelkezés megsemmisítését, ezért az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Kiss László s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          07/23/2015
          .
          Number of the Decision:
          .
          3029/2016. (II. 23.)
          Date of the decision:
          .
          02/16/2016
          .
          .